Magyarországon a választójogi szabályok alapján jelenleg csak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, központi névjegyzéken szereplő magyar állampolgárok szavazhatnak levélben.
A levélben szavazók névjegyzékén szereplő választópolgár a Külképviseleten személyesen tájékoztatást kérhet a központi névjegyzéken nyilvántartott adatairól (szavazási levélcsomag átvételi adatáról, illetve értesítési címadatáról) Szavazási levélcsomag pótlását kérheti április 7-től a Külképviseleten személyesen az a levélben szavazók névjegyzékén szereplő választópolgár, aki postai úton kérte a szavazási levélcsomagját, de azt a szavazás napját megelőző 7. napig nem kapja meg.
Magyarországi lakcímmel rendelkező, szavazóköri névjegyzéken szereplő választópolgárként, amennyiben külképviseleten kíván szavazni az adott választás tekintetében, külképviseleti névjegyzékbe vételi kérelmet nyújthat be 2026. április 2-án 16.00 óráig.
Magyarországi lakcímmel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgárságú választópolgárként Ön kérheti a központi névjegyzékbe vételét (választási regisztrációját), továbbá korábbi regisztrációját meghosszabbíthatja, módosíthatja vagy töröltetheti.
Sulyok Tamás köztársasági elnök 2026. április 12-ére tűzte ki az általános országgyűlési választást. Mintegy 8 millió magyar választópolgár ezúttal is élhet a lehetőséggel, hogy érvényesítse demokratikus jogát és megválassza az új Országgyűlést.
A Nemzeti Választási Iroda a héten megkezdte a 904 ezer magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár értesítését. Az Iroda jogszabályi felhatalmazás alapján keresi meg a címzetteket. Ők azok, akik – sikeres regisztrációt követően – levélben szavazhatnak az országgyűlési választásokon (kizárólag az országos pártlistára).
Magyarország Gdański Főkonzulátusa szeretettel hívja Önöket a március 23-i lengyel-magyar barátság napja alkalmából szervezett különleges, „Magyar nyomokon Gdańskban” elnevezésű városi játékra!
Központi névjegyzéki kérelmek
Február 15-én ünnepeljük a Visegrádi Csoport megalakulásának 35. évfordulóját, amelynek eredeti célja elsősorban a NATO- és európai uniós integráció terén megvalósuló együttműködés volt. A „Visegrádi Hármak” létrehozásáról szóló megállapodást Visegrádon írta alá Lech Wałęsa lengyel, Antall József magyar és Václav Havel csehszlovák államfő.